TUDTA, HOGY 600 ÉVVEL EZELŐTT A MAGYAR VOLT A LEGERŐSEBB HADSEREG EURÓPÁBAN?

2016-02-02
fel
14540597346193_91633104649399_db

Legalábbis a 15. század első harmadában a velenceiek így látták. Egy 1423 körül, a városállam vezetésének megbízásából készült jelentés az…

Legalábbis a 15. század első harmadában a velenceiek így látták. Egy 1423 körül, a városállam vezetésének megbízásából készült jelentés az akkori Európa összes jelentősebb országának helyzetét összefoglalta. A szerzők különös hangsúlyt fektettek az egyes államok katonai erejére. Történészek szerint a dokumentum elsősorban azt a célt szolgálta, hogy tisztában legyenek lehetséges szövetségeseik és ellenségeik képességeivel.
A velencei diplomáciai és kereskedelmi hálózat a középkor CIA-ként működött, a dúsgazdag kereskedőváros nem csak pénzügyi, és katonai, de információs nagyhatalomnak is számított. Vezetői rendelkeztek a korabeli Európa elitjében a legpontosabb képpel a hatalmi viszonyokat illetően. A jelentés adatai így valószínűleg legalábbis nagyjából helytállóak.

A dokumentum részletesen elemzi a kor legfontosabb és legvéresebb konfliktusának, a franciák és angolok közt dúló százéves háborúnak a következményeit, amely ekkor már több mint nyolcvan esztendeje zajlott, és még nagyon messze volt a vége. Megállapítja, hogy mindkét országot nagyon megviselte a vérontás, katonai erejük jelentősen csökkent. (Különösen Franciaországnak, amely a jelentés szerint a háború előtt még 100 ezer katonát volt képes fegyverbe szólítani, míg 1423-ra már csak 30 ezret.) Hasonló erővel rendelkezett Anglia is.

14540597346193_91633104649399_db

A jelentős katonai hatalmak közt említik Grúziát (Georgiát), Kasztíliát, és a Német Lovagrendet, amelyek 30-30 ezer, illetve Havasalföldet, amely 20 ezer fegyveressel bírt.

A kontinens harmadik legerősebb országa Lengyelország volt 50 ezer harcossal.

„Németország” (ez nyilván ebben a korban Német-Római Birodalmat jelenti), „a világi és egyházi főurak, az összes város, Dél-és Észak-Németország, valamint a császár”együttes erejével is

a második helyre szorult
60 ezer katonával.

A dokumentum tanúsága szerint a korabeli

Európa katonailag legerősebb állama a Magyar Királyság volt,
amely az ország védelmére 80 ezer embert,
külföldi hadjáratokra 40 ezer harcost tudott mozgósítani.
Ez az előkelő helyezés csak az elő látásra annyira meglepő. A Zsigmond király vezette Magyarország a korszak egyik legjelentősebb hatalma volt. Zsigmond a magyar mellett a cseh és a német-római birodalmi trónon is ült. Az elsők között ismerte fel, hogy a gyorsan terjeszkedő Oszmán Birodalom a jövő legnagyobb veszedelmét fogja jelenteni a kereszténység számára. Európai összefogással vezetett balkáni hadjárata 1396-ban ugyan kudarcba fulladt, ám a tanulságokat levonva ezt követően korát megelőző haderőreformba fogott. Az ekkor bevezetett telekkatonaság intézményének lényege az volt, hogy
a földbirtokosoknak minden 20 jobbágytelek után egy lovasíjászt kellett kiállítania.
Ezzel nem csak Európa legerősebb hadseregét sikerült létrehozna, de évtizedekre megálljt parancsolt a török hódításnak, és megvetette Hunyadi János fényes hadi sikereinek alapját is.
Forrás: alfahir.hu
als

You must be logged in to post a comment Login

Close

A magyarokoldala.com sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. Tudjon meg többet...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close