Home Blog Page 67

Csodát tettek a magyarok egy hajléktalan fiúval

A 21 éves Ferenc Dávid 16 éves kora óta él az utcán, helyzete reménytelennek tűnt. Egy adományozója a Facebookon kért segítséget, és azóta a fiút rengetegen keresték fel. Az ismeretlen jóakarók ruhát, munkát, lakhatást ajánlottak neki.

“DXN Család, kérlek segítsetek!!! Ma délután személyesen is találkoztam a 21 éves Ferenc Dáviddal, aki családi okok miatt hajléktalanná vált, egy fűtetlen, üres trafóházban éjszakázik, és napközben a Szent István körút 17 sz alatti Spar áruház előtt tanyázik! Szívesen vállalna munkát! Kertész, kertépítésben van gyakorlata, minden megoldás fontos lehet számára! Nem iszik, értelmes jóravaló srácnak látszik!! Kérlek benneteket tegyünk meg közösen mindent, hogy esélyt adjunk számára egy jobb, és szebb jövő lehetőségére!” – ezzel a poszttal indult Ferenc Dávid nem mindennapi története, egy olyan lavina, amelynek köszönhetően talán neki is lesz esélye egy normális életre.

A fiú 16 éves kora óta él az utcán. Akkor veszítette el édesanyját, akinek a halálát nem tudta feldolgozni, így inni kezdett. A családja ezt nem nézte jó szemmel, és végül “közös megegyezéssel” úgy döntöttek, eljön otthonról. Egy rövid ideig még sikerült fenntartania magát, de amikor a főnöke nem fizette ki kéthavi munkáját, az albérlete elúszott, és mivel nem volt félretett pénze, nem maradt más választása, mint az utca.

Azóta eltelt majdnem hat év, Dávid pedig megtanult túlélni. Enni azt eszik, amire futja, fürödni a nappali melegedők valamelyikében szokott, az estéket pedig mostanában egy budatétényi, üres trafóházban húzza ki. Kérdésünkre, hogy miért nem megy inkább szállóba, határozottan azt mondja: “Oda soha többé!”

“Volt két zsák ruhám, azzal mentem be a szállóra. Másnap semmim nem volt, de szó szerint semmim, még a bakancsomat is elvitték” – meséli. Dávid a munkalehetőségekről is hasonlóan nyilatkozik: “A közmunka kihalásos alapon megy, lehetetlen bejutni. A hómunka az egyetlen, de hó nélkül nehéz…”

Ám mindez már a múlté, miután ugyanis egy rendszeres adományozója feltöltötte a Facebookra a történetét, a budapestiek megmozdultak, és rengetegen döntöttek úgy, hogy megpróbálnak segíteni.

“Másnap csak pislogtam. Nagyon sokan jöttek, ruhákat kaptam, élelmiszert, pénzt. Radásul, ha minden igaz, akkor kapok egy lakást is, amit fél évig használhatok. Így el tudok majd menni dolgozni, fűtött helyről, kipihenve, tisztán” – sóhajt. Arra a kérdésre pedig, hogy a lakást miből fogja fenntartani, újabb jó hírekkel szolgál: munkát is ajánlottak neki, többfélét.

“Eddig nem volt munkám, most meg a bőség zavara” – mosolyog, majd megnyugtat, hogy hála az adományozóknak, van már B-terve is. Ha a lakást nem tudja fenntartani, akkor irány a lakókocsi, amit szintén a napokban ajánlottak fel neki.

undefined
Böczkös István és Ferenc Dávid

“Nagyon jó érzés, de zavarban vagyok” – mondja, majd sietve hozzáteszi: álmában sem gondolta volna, hogy ilyesmi fog vele megtörténni, és egyúttal mindenkinek nagyon köszöni.

forrás:hir24.hu

74 éves rákos férfi- akinek orvosai szerint pár hete volt hátra- a búzafűnek köszönhetően él

Az orvosok azt mondták a 74 éves ír Danny McDonald Dunaff-nak, hogy nagyon súlyos gyomorrákos megbetegedése miatt valószínűleg három hónapon belül meg fog halni. Ő azonban úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja orvosai tanácsát, és kemoterápia helyett táplálkozási változtatásokkal fog meggyógyulni. Négy évvel később Danny még mindig él, köszönhetően annak a napi búzafű fogyasztását magában foglaló protokollnak, ami a tápanyagokban gazdag “szuperétel” különféle csodálatos egészségügyi előnyeit bizonyítja.

Dannynek akkor jutott tudomására mennyire súlyos az állapota, amikor a gyomrában lévő fekély kifakadt. A farmról beérve a kórházba, az orvosok sokáig küzdöttek azért, hogy egyáltalán a vérzést csillapítani tudják. Eközben fedezték fel, hogy Danny valójában súlyos gyomorrákban szenved, ami már áttételeződött az egész testére. Figyelmeztették: egyetlen módja annak, hogy megszabaduljanak betegségétől az lenne, ha részt venne egy hosszas hagyományos kemoterápiás kezelésen.

Ellentétben a legtöbb emberrel, Danny úgy döntött, hogy egyéb kezelési módszerekkel próbálkozik meg. Orvosai bosszúságára, saját házi kezelésmódot választott: méreg helyett búzafüvet. Nem meglepő, hogy kezelőorvosa meglehetősen dühös volt döntése miatt és ragaszkodott ahhoz, hogy Danny “néhány hét alatt” bizony meg fog halni. Danny azonban állta a sarat, és úgy döntött, hogy akkor is csak és kizárólag búzafűvel próbálkozik.

“Azt mondtam az orvosoknak, hogy nem vagyok hajlandó alávetni magam a kezeléseknek- idézi Dannyt a Sunday World- “Tudtam, hogy meg fognak vele ölni. Mérgesek voltak, hogy így döntöttem. Az orvosi tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy három hónapom van hátra. “

Az orvosi tanáccsal való dacolás mentette meg az életét

Danny messze nem rohant bele tájékozatlanul döntésébe. Egy barátjától hallott már a búzafű csodálatos gyógyító képességéről. Idővel Danny egyre inkább csak meggyőződött arról, hogy a búzafű képes mindenféle betegség gyógyítására, beleértve a rákot is. 60 évnyi gazdálkodással eltöltött tapasztalatát most saját búzafű termelésre fordította.

“Nem tudtam hogy mire számíthatok, de elhatároztam, hogy menni fog”- emlékszik vissza Danny. ”Hét napon belül az oldalamban lévő égető érzés eltűnt, és sokkal jobban kezdtem érezni magam. Abbahagytam az előírt tabletta szedését és azóta sem vettem be egyet sem. Egy hónappal később a fájdalom teljesen eltűnt, és tudtam, hogy javulófélben vagyok. A búzafű működött. Döntésem helyes volt, örültem, hogy elutasítottam orvosaim tanácsát. ”

Először csak egy uncia búzafűlével kezdett naponta, és egészen hét uncia búzafűig vitte fel ezt az adagot. Danny élő bizonyítéka annak, hogy a rák gyógyítható.

“Tudom, hogy sok orvos még mindig nem hiszi el, hogy a búzafű rendelkezik rákölő tulajdonságokkal, de én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy ez így van.”- tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

forrás:naturahirek.hu

Egy magyar falu, amelynek a világ minden tájáról csodájára járnak

Miközben több önkormányzat is a fennmaradásáért küzd, a kis Zala megyei falu, Nagypáli csodát tett az elmúlt 15 évben. Elmondható, hogy szinte mindent máshogy csináltak, mint a hozzájuk hasonló települések. Nem eladták, hanem bővítették a falu vagyonát, tulajdonképpen már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. Mostanra csaknem megduplázták a lakosság létszámát.

Az új polgármesterrel jött a fellendülés

„A Zalaegerszegtől mintegy nyolc kilométerre elhelyezkedő Nagypáli újkori sikertörténete 1996 novemberében kezdődött: időközi választáson ekkor lett a 272 lelkes falu első embere Köcse Tibor. Az új polgármester rövid helyzetelemzés, a fejlesztési lehetőségek feltérképezése után megalkotta a Nagypáli zöldút programot, mely azóta is iránytű a falu számára. A faluvezető a siker kulcsának a lakosságszám növelését tartotta, így született meg egy lakópark megépítésének gondolata. Felismerték, hogy az embereket valahogy oda is kell csábítani. Ez volt minden további fejlesztés alapja – mondja a polgármester.

„Megújuló energiás” lakóparképítés biogázerőművel

A cél az volt, hogy a magyar falu hagyományait megőrizve európai színvonalra fejlesszék Nagypálit. A turizmus erősítésével és a megújuló energia felhasználásával egy fenntartható, élhető és jól működő települést kívántak létrehozni. Ennek köszönhetően mostanra Nagypáli egy 482 lakosú, fiatalodó ökofalu. Elérték, hogy az önkormányzati épületek energiaigényének 70 százalékát megújulókból fedezzék. Új címerrelis gazdagodtak, mely utal Nagypáli megújulására és a bioenergia hasznosítására.

A gazdasági program alapja a lakóparképítés volt, erre a falu méretével csaknem megegyező nagyságú területet jelöltek ki. 110 házat akartak építeni, melyekhezfalufűtőművet álmodtak meg. Mivel a vártnál gyorsabb ütemben keltek el a házak, így erre nem maradt idő, ezért a faluval együtt ide is bevezették a gázt. Ez azonban csak ideiglenes állapot: a terv egy biogázerőmű, ahonnan nemcsak hőt, de áramot is táplálnának a rendszerbe, ezzel lényegesen csökkentve a rezsiköltségeket. A céljuk az, hogy csak megújuló energiát használjanak.

Amikor minden önkormányzat eladott, ők földet és erdőt vásároltak

Rengeteget pályáznak, ennek köszönhetően öt éve működésbe helyeztek egy bioszolár fűtőművet, de vannak napkollektoraik és napelemtelepeik is. Kísérleti jelleggel két hektáron energiafűzet telepítettek, jövőre már egy részéből szaporítanak is. A közösségi ház bővítésénél pedig egy önműködő faaprítékos kazánt szerelnek be – ami a két kézi táplálásút váltja fel. Ehhez az aprófát saját erdeikből termelik ki. Köcse Tibor külön kihangsúlyozta, hogy mindig a legújabb technológiákat alkalmazzák, ráadásulamikor minden önkormányzat eladott, ők vásároltak: földet és erdőt vettek. A pályáztatásnak azonban meg kell teremteni az alapját. Az önrészeket főként ingatlanfejlesztésből, a lakótelep bővítéséből, valamint a megtérülő beruházásokból szerzik. Sokat spórolnak a rezsin – energiaszámlájuk harmadára esett vissza. A fejlődést továbbá azzal fokozták, hogy  megszüntették fokozatosan az iparűzési adót, mely munkahelyeket is teremtett, hiszen ma már több mint negyven vállalkozás működik Nagypáliban, télen pedig egy logisztikai központot is átadtak.

Fontos számukra a helyes gondolkodásmód terjesztése

Fontosnak tartjuk, hogy ismertté tegyük ezt a gondolkodásmódot. Közös jövőnk, gyermekeink jövője is ezen múlik. A polgármester azt vallja, hogy a környezetszennyezés egyre nagyobb gond, ez ellen pedig helyben is lehet mit tenni. Hogy ezt megmutassák, építettek egy innovációs centrumot, amely a nemzetközi megújuló témaút egyik állomásaként Magyarországról és külföldről is számos érdeklődőt vonz. A látogatók itt megismerkedhetnek a legújabb műszaki alkalmazásokkal. Nem az a céljuk, hogy lefölözzék a hasznot, hanem hogy terjesszék a technikát, hiszen közös érdek a jó levegő – teszi hozzá a polgármester.

Büntetés helyett érvek

A polgármester szerint  mindenkivel sikerült megértetni, hogy közös érdek a rendezett utcakép vagy például a jó levegő. Ezért aztán a faluban tilos a tűzgyújtás. „Megértettük az emberekkel, nem rögtön büntettünk. A megbüntetett emberből közösségi ember már nem lesz, haragudni fog a polgármesterre, a képviselőkre” – vázolja a szemléletformálás módszerét a faluvezető.

„Köcse Tibor vallja, hogy beszélni kell az emberekkel, tájékoztató leveleket küldeni nekik, kielemezni a bajokat. Így sikerült meggyőzniük a lakókat, hogy ne hagyják parlagon a földjüket, inkább ültessenek oda az önkormányzat által ingyen felajánlott energiafűzet, amiből aztán 1-2 hónapig fűthetnek. (Segítenek szélgenerátorokra vagy napelemekre is pályázni.) Másokat őshonos állatok, rackák és szürkemarhák tartására vettek rá, amitől csendesebb is lett a falu – hiszen így ők végzik el a fűnyíró dolgát. De példát is mutat az önkormányzat: azzal hogy rendezetten tartja a közös területeket, a lakók is kedvet kapnak hozzá, így az utcákat ma már ők nyírják.”

A közfoglalkoztatás lehetőségét is igyekeznek kihasználni a fejlesztéseknél, így egyrészt értelmes munkát tudnak adni az embereknek, másrészt jóval olcsóbban kijönnek – mondja Köcse Tibor. Mikor nincs más munka, a közmunkások térköveket gyártanak – vettek hozzá sablonokat –, amit később fölhasználnak vagy értékesítenek.

Munka és szórakozás

A polgármester az öko-megoldások, a munkahelyteremtés mellett a közösségépítést is kiemelkedően fontosnak tartja. A polgármester is csak 1994-ben lett nagypáli lakos, így saját példáján tapasztalta, milyen fontos a beilleszkedés, illetve az, hogy úgymond, ne csak aludni járjanak haza az emberek. Ezért sok programot szerveznek, melyekbe a lakóparkban élőket is bevonják. „Így történt, hogy idén 70-80 ember állította a májusfát, de rendeztek szelídgesztenye-sütést is. Legnagyobb rendezvényük pedig a nagypáli fesztivál, melynek része egy megújuló szakmai nap is.”

„A szórakozás mellett legalább ilyen fontos a közös munka – vallja a polgármester. Így aztán a templomot is – amennyire lehetséges volt – társadalmi munkában újították föl. „Mindig ott volt 30-40 ember, akik közösen alkottak, beszélgettek, nótázgattak. Ezekről az alkalmakról mindenki feltöltődve távozott, egy hetvenéves bácsi például meghatottan mesélte, hogy milyen jól érezte magát, hogy a fiatalokkal megismerkedhetett” – teszi hozzá Köcse Tibor.”

Nagypáli tehát remek példája annak, hogyan lehet egy élhető és környezetbarát települést kialakítani megfelelő gondolkodással és az elérhető legkorszerűbb technikák kihasználásával úgy, hogy védjük környezetünket és megteremtjük a jövőt gyermekeink számára.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

 

forrás: felsofokon.hu

 

Legfrissebb cikkek

Close

A magyarokoldala.com sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. Tudjon meg többet...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close