Home Blog Page 66

Nem hagyjuk, hogy eltűnjön az akácméz (Hungarikummá nyilvánítanák az akácot, nehogy ki kelljen irtani.)

A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (SZIE). Ezzel azt szeretnék elérni, hogy megakadályozzák az akác kiirtását. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az Európai Unió betiltja a „magyarok fájának” számító akácot.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is.

Szembeszállunk azokkal, akik kiirtanák

Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Ilyen alapon a kukoricának is el kellene tűnnie

Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.

A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. A hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.

Sokan csatlakoztak az akáckoalícóhoz

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.

forrás:MTI

Vízben az egészség

Azt mondják, a víznek nagy hatalma van, már-már misztikus. A régi időkben istenként tisztelték, hiszen minden földben megtalálható, átfolyik mindenen, összekapcsolja egész bolygónkat és ezzel együtt, ha úgy tetszik, minden embert rajta. Gondoljunk csak bele: minden egyes ember, akit szeretünk, minden családtagunk és barátunk 70%-ban vízből áll…

Ugyan manapság már más tulajdonságai miatt lett közkedvelt téma a víz, kulcsfontosságához azonban nem fér kétség. Napjainkban egyre több tanulmány lát napvilágot, melyekben tudósok az elfogyasztott folyadékmennyiség, azon belül is az elfogyasztott tiszta víz fontosságát, sőt, betegségmegelőző szerepét taglalják. Ezen publikációknak, cikkeknek hála, mára már az egészségükre valamit is adó emberek többsége tisztában van a magunkhoz vett folyadék, illetve víz mennyiségének és minőségének fontosságával.

Egyes orvosok szerint például a tiszta víz megfelelő mennyiségű fogyasztása az egyik legjobb fájdalomcsillapító és betegségmegelőző terápia; legtöbb testi betegségünk oka pedig akrónikus vízhiány.

FONTOS: Az emberi test egészséges működéséhez szükséges folyadékmennyiség 70ml/testsúlykilogramm. Tehát egy 60 kg-os embernek ahhoz, hogy a létfontosságú szervei megfelelően tudjanak funkcionálni, napi 4,2 liter folyadék elfogyasztására van szüksége. Figyelem: a folyadékmennyiség közel fele, az az 30ml/testsúlykilogramm legyen tiszta víz!

Amennyiben ezt nem kapja meg a szervezet, úgy nyilvánvalóan onnan vonja meg a vizet, ahol legkevésbé életveszélyes a hiánya: például a hajból, körömből, bőrből, és egyéb, létezésünk fenntartásához legnélkülözhetőbb testrészekből, mint például a szemből. Innen a napjainkban tömegjelenségnek számító száraz haj-száraz bőr effektus, de megfelelő folyadékbevitellel tudósok szerint a szemek dioptriaértékeit sem kizárt, hogy csökkenteni lehessen.

FONTOS: Az emberek nagy része annyira hozzászokott már az alacsony folyadékbevitelhez, hogy csak akkor iszik, mikor kiszáradt szája, vagy szomjúságérzete emlékezteti rá. Sajnos azonban ezek testünk legutolsó vészkiáltásai, szerveztünk már jó ideje szomjazik ilyenkor! Törekedjünk a folyamatos folyadékbevitelre jóval ezen tünetek jelentkezése előtt!

Az átlagember egy nap csak a légzés során egy liter vizet veszít, egyéb mindennapos tevékenységei, mint a vizelés, izzadás során pedig további 2-3 litert. Természetesen a sportolóknál, beteg embereknél ezek az értékek jelentősen magasabbak.

Azonban ne csak a bevitt folyadék mennyiségére figyeljünk, hanem annak minőségére is! Igyekezzünk sejtjeinknek a legjobbat adni, kerüljük a cukros, szénsavas italokat, szódát, és fogyasszunk minél több tiszta, szűrt vizet.

Az alábbi betegségek, panaszok jelezhetik a vízhiányos állapotot:
  • allergia,
  • asztma,
  • magas vérnyomás,
  • cukorbetegség,
  • immunbetegségek,
  • gyomorégés,
  • ízületi fájdalmak,
  • migrén,
  • ekcéma,
  • izomfájdalmak,
  • candida,
  • látászavarok.
Mit igyunk:
  • tiszta víz, Pi-víz (később kitérünk a palackozott ásványvíz vs. csapvíz vs. egyéb vizek dilemmára)
  • gyógyteák
  • házilag készített zöldturmixok, gyümölcslevek
Mit ne igyunk:
  • szénsavas italok
  • cukrozott italok, „gyümölcslevek”
  • szóda
  • csalóka a fekete tea, kávé. Vizet tartalmaznak ugyan, de vízelvonó hatásúak. Megfelelő víz kíséretében természetesen mértékkel fogyaszthatóak.
    http://napielemozsia.hu

Felcsút: az igazi magyar csoda

Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.

 

Magyarország népességének majdnem ötöde él olyan kistelepülésen, ahol a lakosok száma nem éri el a 2 ezer főt. Közülük mégis csupán egy falu lakosai örülhetnek többmilliárdos fejlesztéseknek. Ez a település pedig nem más, mint Felcsút.

A Budapesttől 40 kilométerre található Fejér megyei település nem sokban különbözik a hozzá hasonló törpefalvaktól: az egész falu gyakorlatilag egy hosszabb útból áll, amin autóval 3 perc alatt áthajt az ember. Régen az ilyen településeket festették le úgy, hogy “egy sor ház, egy sor wc”. Felcsút egyvalamiben azonban mégis más, mint a többi falu: itt nőtt fel a miniszterelnök, Orbán Viktor, aki később földeket és hétvégi házat is vásárolt a településen.

Fociakadémia orvosi központtal és egy hotel

A falu többek által irigyelt gigafejlődése 2006-ban kezdődött, ekkor indult útjára a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, amit Orbán Viktor alapított. A felcsúti komplexum 6,5 hektáros területet foglalt el akkoriban, rajta 11 pályával, közte egy olyan fedett, bekamerázott tesztpályával, ahol videofelvételek és számítógépes mérések alapján elemezhető és értékelhető minden játékos. Önmagában ez a pálya 85 millió forintba került.

Az akadémiának emellett építettek egy szakmai és orvosi központot, valamint egy bentlakásos kollégiumot, majd 2010-ben elkészült az étteremnek, a konyhának, a kommunikációs osztálynak, továbbá a körtágyalónak otthont adó új épületszárny is. Felcsút ezen felül az utca túloldalán kapott egy új focikollégiumot.

A pályák és a kollégiumok mellett egy felújított hotelnek is örülhettek a környékbeliek. 2009-ben átadták ugyanis az akadémiától 8 kilométerre található, háromcsillagos Sport Hotelt is, ami 18 szobával és 38 férőhellyel várja azokat, akik megnéznék Felcsút “nevezetességeit”, tehát az akadémiát.

Vadiúj középiskola, félmilliárdból

Miután az akadémia szépen bővült és már a hotel is megvolt, úgy döntöttek, épp itt az ideje, hogy az 1800 fős falu kapjon egy középiskolát is, ami a 2012/2013-as tanévben kezdte meg működését.

Az iskola beruházási feladatainak támogatására 500 millió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ilyen magas összegű beruházási támogatást az EMMI-től egyetlen falu szakközépiskolája sem kapott. Összehasonlításként: ugyanebben a körben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek nem sokkal több, 570 millió forint jutott.

Milliárdos új stadion, kisvasút, új faluház

Amikor már azt hittük, más már nem épül a törpefaluban, akkor jött az igazi meglepetés: Felcsút kap egy új, 3500 fős stadiont, ahová csaknem duplaannyian férnek be, mint ahányan a településen laknak. A stadion jórészt állami pénzből épül (adókedvezményből), mégpedig az akadémia régi centerpályájának a helyén.

Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, első lépésként elbontották a meglévő pályákat, felszedték a Magyarországon egyedülálló, a FIFA által kétcsillagos kategóriába sorolt füvet és elszállították a fent említett tesztpályát is.

A stadion mellé pedig épül majd egy nosztalgia kisvasút is, 600 millió forintból. A felcsúti fociakadémia „a térségben kiépült, illetve kiépülő turisztikai- és sportcentrumok, szórakoztató központok összekötésével” indokolta a beruházást, amit a kormány kiemelt projektté nyilvánított.

Ha mindez nem lenne elég

Felcsúton felújították továbbá a helyi óvodát, az orvosi rendelőt és a helyi vasútállomást is. Utóbbit fogadóvá alakították át.


Emellett hamarosan átadhatják az új faluházat, és egy új szálloda is épülhet a törpefaluban – – amelynek még saját reptere is van -, ahogy várhatóan kiépítenek egy új térfigyelő kamerarendszert is.

És akkor lássuk újra egyben, mit is kapott eddig Orbán Viktor faluja, Felcsút, illetve mire számíthat a közeljövőben:

  • Új fociakadémia
  • Új kollégium
  • Új hotel
  • Új középiskola
  • Új stadion
  • Új kisvasút
  • Új faluház
  • Új szálloda
  • Új térfigyelő rendszer
  • Felújított óvoda
  • Felújított orvosi rendelő
  • Felújított vasútállomás

Minderről egyébként a hajdúszoboszlói polgármesternek ez jutott eszébe (amit egy nyílt levélben közölt):

“Tisztelt Polgármester Úr! (…) Irigylem Önt, egy 1831 főt számláló faluban stadiont építenek /elférnek benne/, fociakadémiájuk lesz, sőt hallom, kisvasútjuk kiemelt állami beruházásnak minősül, 600 milliót kapnak. Sikereihez gratulálok, van mit tanulnom Öntől”.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

forrás:hir24.hu

A savanyú káposzta gyógyító titka

Minden bizonnyal nincs is olyan ember, aki egészség érdekében ne tenne meg mindent. Nagyanyáink ősi praktikákat alkalmazva igyekeztek megtenni mindent annak érdekében, hogy egészségüket karbantartsák.

Napjaink rohanó életformája közepette sokan megfeledkeznek illetve elhanyagolják ezeknek a természetes módszereknek az alkalmazását. Ilyen például a savanyúkáposzta-lé is. Az egyik legértékesebb zöldségfélénket, a káposztát táplálkozásukból a legtöbben méltatlanul hanyagolják. Pedig a savanyú káposzta számtalan jótékony hatással rendelkezik.

Az anyagcsere számára létfontosságú alkotóelemeket tartalmaz. Erjedésekor jótékony hatású, savtermelő baktériumok szaporodnak el, melyek gátolják a káros mikrobák elszaporodását és kedvező hatással vannak a bélflórára. A savanyodásnak köszönhetően a káposzta megőrzi magas C-vitamin tartalmát. Ugyanakkor a savanyúkáposzta ízesítéséhez felhasznált fűszerek, mint a babérlevél, kapor, bors, mustármag, torma, köménymag szintén gyógynövények, melyek pozitív hatással vannak az emésztőszervi- és a légúti betegségekre. A C-vitaminon kívül A- és B-vitaminban is gazdag, de kálium, kén, vas, klór, nátrium, foszfor, kalcium és jód is fellelhető benne.

További jótékony hatásai:

Helyreállítja a bélflórát, szabályozza a vércukrot, tisztítja a beleket (különösen a vastagbelet), feloldja a szervezetben a mérgeket, segíti a máj működését, fogyasztásával megelőzhető-, illetve kezelhető a daganatos betegség, csökkenti a magas koleszterint. Nem utolsó sorban – mivel rendkívül kalóriaszegény-, fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják, ugyanis általa gyorsabban megszabadulhatnak a fölösleges kilóktól.

A népgyógyászatban:

Nálunk többfajtáját termesztik, mert kedvelt és kitűnő főzeléket szolgáltat. A savanyú káposzta készítésénél kevés sót szabad csak felhasználni. Borókát, szőlőt, esetleg bort szoktak néhány helyen hozzátenni a készítésénél.

A savanyú káposztát nyersen gyomorrontásnál, különösen ha az romlott ételtől származott. A gyomor és beleket gyorsan tisztító hashajtó hatásánál fogva régóta használják. A káposztalének van meg elsősorban ez a tulajdonsága (Katzenjammer). A megromlott nedvek, felgyülemlett gázok kivezetését eszközöli, miáltal végeredményben előmozdítja a vérképződést, a gyomrot erősíti. A nép köszvénynél savanyú káposzta kúrát tart.

Külső borogatásra is használják a savanyított káposztát levelével együtt, elhanyagolt, gennyesedő sebeknél, mert fájdalmat is szüntet. Ajánlják ezeket a borogatásokat égési sebekre és méhcsípésre is.

Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos is megemlíti a savanyú káposztát 1950-ben íródott versében:

“Szörnyű betegség még s örök az Isiász.

Ellene, testvér, tudod mit csinálsz ?

Savanyú káposztát melegíts magadra,

Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva.

Elhagyod az ágyat, nem szenvedsz a sírig,

Áldod Istent, s kapod ami éppen illik.”

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

forrás:gyongyharmatoscsudafa.info

A világhírű magyar agykutató döbbenetes vallomása Istenről

A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az “anyagi” szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen “kirándulnak”, az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató,Freund Tamás professzor.

Az “Istenadta” című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.

Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal “finomabb szintű” dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:

Interjú részlet

“…a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.

– A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?

– Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.

– Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.

– Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”

forrás:meditacionk.blogspot.ro

15+1 hely Magyarországon, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!

Nyiss a hazai világra, gyönyörködj, és légy nyugodt afelől, hogy ezek a helyek mind léteznek, méghozzá nem is olyan messze tőled!

 

 

1. Aggteleki cseppkőbarlang

undefinedCseppkőbarlang Aggteleken

undefined
Készítette: Magdi51

 

2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár

undefined

undefined
És a somoskői vár. Forrás: geocaching.hu

 

 

3. Egerszalók sóhegye

Páratlan természeti kincs


Készítette: kallojazmin

 

4. Rudabányai bányató

undefined
Bányató

 

5. Repceföldek a Bakony lábánál

Készítette: gilmur

 

6. Kaptárkő, Szomolya

Készítette: Tücskös


Fénytúra a szomolyai tanösvényen

 

7. Fülöpházi homokbuckák

Mozgó homokbuckák

Készítette: jaegerturk

 

8. Tihanyi őslevendulás

 

 

 

9. Molnár János-barlang

 

10. Alcsúti hóvirágmező

Készítette: G_Magdi

 

11. A Káli-medence és Hegyestű

Hegyestű

 

 

12. Ilona-völgyi vízesés

Magyarország legnagyobb természetes szintkülönbségű zuhataga

 

13. Kazár riolittufa

Készítette: Hegyeklánya


Forrás: turinform.hu

 

 

14. Szalajka-völgy

Fátyol-vízesés

undefined
Készítette: Kopter

 

15. Rám-szakadék

undefinedRám szakadék panoráma képe


Forrás: turinform.hu

 

 

+1. Gyilkos-tó (Erdély)

undefined

A legendás erdélyi tó

 Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

 

forrás:pozitivnap.hu

„Magyargyanús” temetőt találtak Ázsiában

„Magyargyanús” temetőt találtak Ázsiában – pontosította a sajtóhíreket az M1 Ma reggel című műsorában Türk Attila, az expedíció magyar vezetője.

A leletanyag nagyon nagy hasonlóságot mutat a magyarok honfoglalás kori (10. századi) Kárpát-medencei leletanyagunkkal – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének egyetemi tanársegédje.

Türk Attila felhívta a figyelmet, hogy legutóbb 1975 és 1982 között zajlott kifejezett régész terepmunka az egykori Szovjetunió területén, azóta a régészeti kutatás nagyjából az íróasztal mellett zajlott – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva a szakember tudatta: “A 8-9. század vonatkozásában az Uráltól keletre” nem vártak a mostanihoz hasonló leleteket, amelyeket sok esetben nehéz megkülönböztetni a Kárpát-mendencében talált tárgyaktól.

A lelőhely Cseljabinszktól északra 100 km-re, az uráli átjárótól keletre 20-30 kilométerre található – ismertette Csáji László Koppány néprajzkutató. A kulturális antropológus kiemelte: három éghajlati zóna találkozik a térségben, az uráli erdőségek, az északabbra lévő tajga- és erdőzóna, illetve a déli sztyeppezóna.

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatóknak lehetőségük volt genetikai mintavételezésre, a vizsgálatokat Budapesten végzik majd el.

forrás: hirado.hu

 

 

Miklós Edit minden idők legjobb magyar eredményét érte el

Miklós Edit minden idők legjobb magyar eredményét érte el.

Miklós Edit minden idők legjobb magyar alpesi sí eredményét elérve a hetedik helyen végzett lesiklásban a téli olimpián; a versenyszámban először alakult ki holtverseny az élen. Berecz Anna 35. lett.

A csíkszeredai versenyző – aki hétfőn 16. lett szuperkombinációban – 25-ként vághatott neki a távnak, a szokatlan meleg idő az elsők között indulóknak kedvezett.

A három éve magyar színekben versenyző, erdélyi születésű síző ennek ellenére kiválóan siklott a pályán, s 1:42.28 másodperces eredménnyel zárt. Ezzel néhány percig az olimpia pontszerző hatodik helyen állt – az őt követő norvég Lotte Smiseth Sejersted azonban megelőzte.

A szám történelmi sikerrel zárult, ugyanis az ötkarikás játékok alpesi sí küzdelmei során először alakult ki holtverseny az élen: a két aranyérem a szlovén Tina Maze és a svájci Dominique Gisin nyakába került. A szlovén és a svájci versenyző 71 századmásodperccel volt gyorsabb Miklós Editnél, aki megelőzte többek között a hétfői kombináció dobogósait, a német Maria Höfl-Riesch-t, az osztrák Nicole Hospot és az amerikai Julia Mancusót, valamint a szám 2011-es világbajnokát, a szintén osztrák Elisabeth Görglt.

A 30 éves Maze négy évvel ezelőtt Vancouverben – ahol a megnyitóünnepségen hazája zászlaját vihette – óriás-műlesiklásban és szuperóriás-műlesiklásban is ezüstérmet szerzett, ugyanakkor lesiklásban csak a 18. lett.

A 22 éves Gut pályafutása első nagy sikerét érte el.

Eredmények:

Alpesi sí, női lesiklás, olimpiai bajnok:

1. Tina Maze (Szlovénia) és Dominique Gisin (Svájc) 1.41.57
3. Lara Gut (svájci) 0.10 mp hátrány
…7. Miklós Edit 0.71 mp hátrány
…35. Berecz Anna 9.40 mp hátrány

forrás:telesport.hu

Hihetetlen drágulást hozna a paksi bővítés

A megtérülési számítások szerint a jelenleginél kétszer, háromszor is drágábban kellene adni az áramot ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. Magyarország valószínűleg továbbra is importra szorulna.

Egy modellszámításban bizonyítékot talált rá a napi.hu, hogy igenis drágítani fogja az áramot a paksi bővítés. Méghozzá nem is kicsit. Egy tanulmányból pedig azt derítették ki, hogy valószínűleg a bővítés mellett sem tudunk majd annyi áramot termelni, amennyire szükségünk lenne.

Továbbra is importra szorulhatunk

Ha főként a paksi bővítésre épül a magyar villamosenergia-rendszer kapacitásainak bővítése, akkor az ország továbbra is tartósan importra szorul. Ezt derítette ki a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.-nek a magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2013 című tanulmányból a lap.

Ennek az az oka, hogy a kapacitás egy pár évig csökkenni fog, de aztán majd utoléri a jelenlegi szintet. Viszont közben várhatóan a fogyasztás is növekedni fog. Vagyis az áramtermelés kevés lehet az igények kielégítéséhez. Ez a helyzet csak akkor nem következne be, ha a paksi bővítés mellett minden más tervezett új beruházás is megvalósulna. Ami egyáltalán nem biztos, mert a földgáztüzelésű és kombinált ciklusú egységek működtetése jelentős nehézségekbe ütközhet a lap által említett tanulmány szerint.

Paks – bővítés után

Jóval többe kerülhet az áram

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modellszámításaiból pedig azt szűrték le, hogy könnyen elszabadulhatnak Paks 2 költségei, illetve a projekt csak a jelenleginél sokkal magasabb áramár mellett lehet rentábilis.

A lehetséges kockázatokat ismertetve felhívják a figyelmet például arra, hogy a beruházások közül sok elhúzódik az engedélyeztetés miatt. Ez pedig jócskán megnövelheti az eredetileg tervezett költségeket. Emellett a kivitelezésnél is számos költségnövelő kockázat merülhet fel a viszonylag ritka, és ezért kevéssé bejáratott építkezéseknél.

A bizonytalanságot az is jelzi a tanulmány szerint, hogy nagyon eltérő becslések vannak arra, mennyibe is kerül a teljesítményhez mérten egy ilyen nagyberuházás.

A kutatók háromféle (optimista, realista, pesszimista) verziót vázoltak fel, és mindháromnál megnézték a megtérülést, illetve hogy az áramárak hogyan alakulhatnak. A realista forgatókönyvnél is arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett zsinóráram árfolyamához képest minimum duplája, de lehet, hogy triplája kellene hogy legyen az áram ára ahhoz, hogy megérje a beruházás – írta a lap.

forrás: napi.hu

Magyarok győzhetik le a tengerszint emelkedését

Egy magyar alkotócsoport nyerte el a 10 ezer eurós fődíjat 76 ország 529 pályázata közül. CALTROPe nevű projektjük a tengerszint-emelkedést védi ki.

 

Bár Magyarországot közvetlenül nem fenyegeti a tengerszint emelkedése, egy hazai fejlesztőcsapat mégis egy ilyen tervvel nyert meg egy rangos építészeti versenyt Párizsban. A Jacques Rougerie Alapítvány által meghirdetett innovációs építészeti pályázaton “Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában győzött a Szövetség ’39 alkotócsoport. Nyertes projektjük neve: CALTROPe.

A CALTROPe lényege, hogy a partvonal mellett először is egy speciális, kevert, helyi anyagokat is felhasználó, hatalmas betonelemeket tesznek le a tengerbe. Ezeket aztán mangrove-cserjékkel telepítik be. Ez a speciális növényfaj egyes trópusi, szubtrópusi tengerpartokon, az árapály-zónában terjedt el. Nagyon jól ellenáll a partokon a víz által előidézett eróziónak, és lehetővé teszi, hogy az adott terület fokozatosan hordalékkal töltődjön fel.

Ezzel a videóval mutatta be a CALTROPe-t a Szövetség ’39:

 

undefined


Szövetség ’39 – a csapat

Mindez egy organikus, természetközpontú megoldást kínál a vízszintemelkedés jelentette problémára. Mivel a Föld népességének jelentős része él olyan tengerparti területeken, amelyeknél már egy kisebb mértékű tengerszint-emelkedés is fenyeget, a CALTROPe komoly jelentőségre tehet szert. Valószínű, hogy ahhoz, hogy a világ 76 országból érkezett 529 pályamű közül éppen ez lett a győztes, a professzionális illusztrálás is hozzájárulhatott: a fenti videó magáért beszél.

forrás: Urbanista,  képekSzövetség ’39

Legfrissebb cikkek

Close

A magyarokoldala.com sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. Tudjon meg többet...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close