Home Blog Page 65

Nem betegség, csupán hiány

Az orvos, aki felvette a harcot a gyógyszermaffia ellen – sokan így emlegetik dr. Lenkei Gábor magyarországi orvost, aki kedden, Marosvásárhelyen telt ház előtt tartott, Betegségnek tűnő állapotok című előadásán bevallotta, valójában az a célja, hogy az embereket ráébressze arra, hogy bármilyen tünet esetén ne folyamodjanak azonnal orvossághoz, hanem figyeljenek arra, hogy fogyasszanak kellő mennyiségű folyadékot, és biztosítsák szervezetüknek a szükséges vitaminmennyiséget. A humorral fűszerezett előadásmódjáról híres szakember, aki első alkalommal jár Erdélyben, hangsúlyozta, a mai ember vészesen kevés folyadékot fogyaszt, nem mozog eleget, és a tévhitek miatt megvonja magától a sót, meg a zsírt. Emiatt jelentkeznek gyakran tünetek, amelyekre azonnal ráfogjuk, hogy betegség. Holott valamilyen hiány, amit legtöbbször orvosság nélkül is pótolni tudunk.

 

Dr. Lenkei Gábor 1986-ban szerezte meg az orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, majd kutatóorvosként, belgyógyászként és szülész-nőgyógyászként szerzett tapasztalatot. Már az előadás elején szerette volna tisztázni, nem megrögzött gyógyszerellenes, ahogyan azt sokan gondolják. Elismeri, hogy vannak helyzetek, amikor az orvosság szedése indokolt és elkerülhetetlen, de úgy gondolja, manapság a gyógyszerhasználat elfajult, az esetek nagy részében elkerülhető lenne, és vele együtt a kár is, amit az emberek egészségében okoz.

– Mindez 100 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Egyesült Államokban az egészségügyi piacra beléptek befektetőként a gyógyszer- és vegyipar tulajdonosai. A gyógyszeripar érdekei egyértelműen ellentétben állnak az egészségre való törekvéssel, hiszen ha nem vagyunk betegek, nem lehet eladni a gyógyszereket. Kijelenthetjük, ma már gyógyszermaffiáról beszélünk. A magyarországi Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon 10 millió személyből 1 millió 200 ezer szed egyidejűleg több mint tízféle orvosságot. Romániai adataim nincsenek, de végigsétáltam Marosvásárhely főterén, és bőven láttam patikát. Az Európai Unióban évente 200 ezer ember hal meg a gyógyszerek mellékhatásaiként fellépő bántalmak miatt, Magyarországon évente 7-8 ezer. Az elhalálozás okai között a harmadik helyen az orvosságok mellékhatásai okozta esetek állnak. Azt hiszem, joggal állapíthatjuk meg, hogy ez már messze túllépett azon, ami józan üzleti érdeknek nevezhető – ismertette a borúlátó statisztikát a szakember, aki szerint sajnos az orvosok alávetik magukat a gyógyszergyártók érdekeinek, és figyelmen kívül hagyják a józan gyógyszerhasználat fő elvét, hogy ésszel gyógyítsanak és ne azonnal orvossággal.

A ma embere folyadék- és oxigénhiányos

Dr. Lenkei rámutatott, semmiféle ördöngösségre, sem csodaszerekre nincsen szükség ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, csupán három dolog kell ehhez: víz, oxigén és tápanyagok. Az emberi test 60 százaléka víz, 19% fehérje, 15% zsír, 5 százalékot az ásványi anyagok tesznek ki, 1 százalékot pedig a szénhidrátok. A ma emberére viszont az jellemző, hogy folyadékhiányos, zsírszegényen táplálkozik, mivel elhitetik vele, hogy a zsír káros, holott a zsír hiánya a szervezetben kifejezetten egészségtelen. Mindemellett a megfelelő mennyiségű oxigén, valamint a vitaminok elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Ennek ellenére a ma embere oxigénhiányos a rendszeres testmozgás elmulasztása miatt, ugyanakkor a vitaminszükségletünket sem elégítjük ki. – A hiányok közül a legnagyobb méretű a vitaminhiány, és ezt kell legelső lépésben megszüntetni. Egy embernek egyidejűleg 15-féle vitamint kellene szednie napi rendszerességgel. Egy ember napi C-vitamin-igénye a testsúly függvénye, 30 milligramm kellene jusson minden kilóra, B1-vitaminból pedig naponta legalább 100 milligramm kellene a szervezetünkbe jusson. Ha szervezetünk nem kap meg egyet vagy többet azokból az anyagokból, amelyek a működéséhez elengedhetetlenek, akkor jelentkeznek a betegségnek tűnő állapotok. Tehát az egyén valójában nem beteg, ezért a gyógyszerek kedvező hatásai nem tudnak érvényesülni, csupán a kedvezőtlenek. Emellett pedig hamis betegségtudat alakul ki az emberben, ami károsabb, mint a mellékhatások – figyelmeztetett a szakember.

Húsz kiló alma tízóraira

Rámutatott, a gyógyszergyártók a különféle reklámok útján megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy ha változatosan és gazdagon étkeznek, akkor biztosítják szervezetüknek a szükséges tápanyagokat, vitaminokat. Ezt azonban dr. Lenkei Gábor határozottan cáfolja. – Ha azt szeretnénk, hogy egy gyerek kizárólag a táplálékokból kapja meg a szükséges napi C-vitamin-adagot, akkor 4 kilogramm paradicsomot, vagy 2 és fél kiló citromot, vagy 20 kiló almát kellene csomagoljunk neki tízóraira. Gondoljuk el, minden szünetben elrághatna négy-négy kiló almát. Vagy ha egy várandós nő élelmiszer útján szeretné biztosítani a napi folsavszükségletet, akkor naponta 15 tányér spenótot kellene elfogyasszon. Hát ez bizony még Popeynek is túlzás lenne – fakasztotta mosolyra példáival a közönséget az orvos.

Naponta négy liter víz

A szakember szerint számos, betegségnek vélt állapot oka egyszerűen a kellő mennyiségű folyadék bevitelének a hiányára vezethető vissza. – Az emberek 95 százaléka nem iszik kellő mennyiségű folyadékot. A sokak által emlegetett napi két liter a minimumok minimuma. Az optimális mennyiség a napi 4-5 liter. Ekkora a szervezetünk folyadékigénye. Ebben természetesen benne van a leves, amit megeszünk, valamint a gyümölcsök által bejuttatott mennyiség is. Sokan mondják, hogy nem iszom, mert nem vagyok szomjas, viszont tény, hogy ha hosszú időn át megtagadjuk szervezetünktől a kellő mennyiségű folyadékot, akkor a szomjúságérzet lankad, viszont ha ismét kezdünk többet inni, akkor rövid időn belül helyreáll. Volt egy kísérlet, egy 70 kilós testsúlyú személyt egy napra beültettek egy szobába. Optimális volt a hőmérséklet, nem izzadt, nem mozoghatott, nem beszélhetett. Kiderült, hogy testmozgás végzése és izzadás nélkül is egy nap alatt fél liter víz párolgott el a szervezetéből, 350 milliliter csak azáltal, hogy lélegzett – hangzott el az érdekes példa.

Fejfájásra gyógyír: só+víz

A vízhiányra számos tünet vezethető vissza, többek között gyengeséget, fáradékonyságot, szédülést, fejfájást, izomgörcsöt, magas vérnyomást, valamint a koncentrálási képességnek a csökkenését is okozhatja. Sokan, akik rendszeresen szenvednek migrénes fejfájástól, kétségbeesetten keresik az okát, súlyos betegségekre gyanakszanak. Dr. Lenkei Gábor határozottan állítja, a fejfájások leggyakoribb oka a szervezetben fellépő folyadék-, illetve sóhiány. A közönség soraiban ülők közül valószínűleg sokan elraktározták magukban a szakember tanácsát, aki azt javasolta, ha nagyon fáj a fejünk, kapjunk be egy teáskanálnyi – 4-5 gramm – sót, majd igyunk rá egy liter vizet, és szinte teljesen biztos, hogy megszabadulunk a gyötrő érzéstől.

A fájdalomcsillapító nem csillapít!

– Hazugság, hogy a fájdalomcsillapító csillapítja a fájdalmat – jelentette ki határozottan dr. Lenkei. – A reklámokban látjuk, hogy jönnek az orvosságban lévő molekulák, megkeresik a fájdalom helyszínét, majd hatnak rá. Ez nem igaz, a fájdalomcsillapító valójában elvágja a fájdalom helyszíne és az agy közötti kapcsolatot, azaz a fájdalomérzékelésünket tompítja, de a fájdalmat kiváltó okot nem szünteti meg – állította a szakember, aki helytelennek tartja, hogy a mai betegség- és gyógyszerközpontú társadalomban az orvosok bármilyen panaszra azonnal gyógyszerek sokaságával halmozzák el a hozzájuk fordulókat.

– Ha ma egy embernek székrekedése van és orvoshoz fordul, azonnal hashajtót írnak fel neki. Egészségközpontú orvostudomány esetén azt mondaná az orvos, hogy ennek az embernek jóval több folyadékot kellene fogyasztania, hiszen a vízhiányos szervezetben felléphet a székrekedés, és kellő folyadékbevitellel rövid időn belül megoldódhat. Egy másik példa: ha valaki véreset köpik, azonnal csodafogkrémet, vagy gyógyszert ajánlanak neki. Pedig ennek a hátterében az áll, hogy a C-vitamin-hiányos szervezetben az erek fala meggyengül, és fogmosáskor a kefe hatására könnyen megsérül. Nem orvosságot kell adni, hanem C-vitamint. Mint ahogyan egy ideges, alvászavarokkal küszködő személytől sem kérdezi meg az orvos, hogy mennyi B1-vitamint fogyaszt, hanem azonnal nyugtató, depresszió elleni orvosságok szedésére szólítja fel. Holott köztudott, hogy a B1-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer normális működéséhez, és hiánya ingerlékenységet, szorongást, alvászavarokat, de akár depressziót is okozhat – sorolta a tüneteket dr. Lenkei Gábor.

A gyógyszergyártók bizonyos káros készítményeket egy ideig „altatnak”

Az orvosságok kártékony hatásának az illusztrálása végett a magyarországi szakember elmesélte, évekkel ezelőtt volt a piacon egy gyógyszer, amit olyan hölgyeknek ajánlottak, akik fogyni szerettek volna. A benne lévő hatóanyagról kiderült, hogy káros, ezért kivonták a forgalomból. Pár év múlva, más néven ismét piacra dobták, ezúttal hiperaktív gyerekeknek szánták. – A benne lévő hatóanyag szerepel a nemzetközi kábítószerek listáján. A gyógyszergyártó ipar így jár el, egy ideig „altatnak” egy bizonyos hatóanyagú orvosságot, majd újra piacra dobják, más néven és más célcsoportnak – világított rá az aggasztó jelenségre a szakember.

A koleszterin nem káros!

A hallgatóság koleszteringondokkal küszködő tagjait is megnyugtatta a magyarországi orvos. Bár sokan rémülten veszik tudomásul, hogy orvosuk szerint túl magas a koleszterinszintjük, és azonnal elkezdik szedni a kiírt pirulák sokaságát, dr. Lenkei Gábor azt állítja, nem káros a koleszterin. Sőt! – A koleszterinből állítja elő a szervezet a D-vitamint, valamint a stresszhormont, ami arra szolgál, hogy a stresszes időszakokban ne omoljunk össze. A koleszterin létfontosságú tápanyag, és valójában senki sem tudja, hogy mennyi a megengedett szint, a normál érték. A gyógyszergyártók számára az egyik legnagyobb nyereséget a koleszterincsökkentő orvosságok jelentik, ezért a gyógyszeripar létrehozta az úgynevezett célértéket, amit egyre lennebb tolnak, és ha ezt meghaladja az egyén szintje, akkor orvosságot írnak fel neki. De, hangsúlyozom, ez nem normál érték, hanem a gyártók által felállított célérték – adott hangot nézeteinek az orvos, aki úgy véli, maga a páciens szó jelentése is azt a kiszolgáltatott helyzetet tükrözi, amiben az emberek vannak, azaz türelmesen (patientia – türelem) állják, hogy bizonyos életvitelre, viselkedésre kényszerítsék őket.

Az ő szemüket szeretné felnyitni előadásaival dr. Lenkei Gábor, hogy ismeretek birtokában, tudatosan döntsenek arról, igent vagy nemet mondanak-e az ajánlatoknak, amivel kecsegtetik őket.

forrás:e-nepujsag.ro

Nincs láng, nem is füstöl, mégis fűt a hatalmas kazán

A környezetbarát megoldás nem álom, erre bizonyíték az egerszalóki Tőgyi Balázs munkája.

Láttak már olyan kazánt, amelyben nincs láng, azaz nincs égés, így nincs se füst, se károsanyag-kibocsátás, se hamu? Nos, bevallom, jómagam ahhoz a (valószínűleg) többséghez tartozom, aki még nem. Pontosabban csak néhány nappal ezelőttig, amíg el nem látogattam Egerszalókra, Tőgyi Balázshoz. A fiatal mérnök ugyanis épített egyet. Méghozzá egy működőképeset. 

– A történet még 2012 őszén kezdődött – mesél a gondolat megszületéséről. – Úgy döntöttem, otthagyom a „mókuskereket”, s fenntartható, környezetbarát megoldásokkal kezdtem foglalkozni. Akkor építettem az első komposztkazánt, amelynek lényege, hogy a szerves anyagok humusszá alakulásakor hő keletkezik. Ezt az eddig ki nem használt energiát igyekeztem hasznosítani. A sok munkával persze, kudarc is járt. A kazán sem úgy működött, ahogyan elképzeltem, s méréstechnikai nehézségekkel is küzdöttem. Végül tavaly decemberben megépítettem a másodikat, amely immár nemcsak egy nagy valami, ami áll a kertben, hanem hőt termel.

Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is. FOTÓ: GÁL GÁBOR
Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is. FOTÓ: GÁL GÁBOR

A szerkezet egy hatalmas, három méteres átmérőjű, két méter magas henger, első ránézésre olyan, mintha valaki épített volna egy tárolót, hogy legyen hová tennie a levágott füvet, bozótot. Az igazságtól mindez nem is áll olyan távol, hiszen – mint Balázs elárulja – 12-13 köbméternyi komposztot, azaz nyers faaprítékot, leveleket, konyhai hulladékot és lótrágyát tett a kazánba. No és persze, kábeleket, valamint hőérzékelőket. A henger közepén egy spirál alakban elhelyezett, padlófütéscsőből készült hőcserélő található, amelynek ki- és bemenete egy fűtési rendszerre csatlakozik, a szükséges vizet pedig egy szivattyú mozgatja.

A teljesítményt egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett számítógépes rendszerrel méri, ráadásul egy router segítségével gyakorlatilag bárhonnan nyomon követheti a folyamatot. A közel 50 Celsius-fokos maghőmérséklet 40 fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre, illetve használati melegvíz előállításra.

– A rendszer napi 30-50 MJoule hőt termel, azaz egy nap alatt 300 liternyi 5 Celsius-fokos vizet 45 fokra tud melegíteni – árulja el. – Persze, mindez fejlesztéssel, a komposztkazán hatásfokának javításával fokozható. Sokan feltették már a kérdést: mekkora teret lehet befűteni vele. Nos, erre csak akkor tudok válaszolni, ha megvizsgáljuk az adott tér hőigényét. Egyelőre kísérleti jelleggel működik a dolog, további méréseket végzek. Falun vagy egy tanyán kiválóan használható, de el tudok képzelni egy olyan – ennél jóval nagyobb – komposztkazánt, amellyel akár egy iskola fűtését is meg lehetne oldani.

Természetesen felmerül az is: mi a fiatalember célja a komposztkazánnal. Pontosabban „csak” fűteni akar vele, vagy pénzt is keresni.

– Nem a meggazdagodás a célom. Nem fogom szabadalmaztatni, hiszen valójában nem az én találmányomról van szó. Egy XX. század derekán élt francia erdész, Jean Pain az ötletgazda, igaz, ő aljnövényzetet használt fel. Található a Földön működő komposztkazán, Németországban vagy éppen Szeged mellett. Nyílt és elérhető innovációban gondolkodom, ezért jelenleg egy digitális tudástár létrehozásán dolgozom, az eddigi tapasztalatokat pedig közkinccsé is tettem az interneten, a greenr.blog.hu oldalon. Többen ugyanis még jobb, hatékonyabb megoldást hozhatunk létre. A jövő minden bizonnyal arrafelé visz, hogy ilyen útra lépjünk. Pontosabban nincs is más út.

A végtermék humusz, amely aztán felhasználható

Tőgyi Balázs úgy fogalmazott: a komposztkazán a biomassza egyetlen valóban fenntartható, környezetbarát energetikai hasznosítása. Lévén ha szétbontják, a végtermék humusz, amely kiválóan felhasználható a kertben, mezőgazdaságban. Elmondta: természetesen nem elég megépíteni a kazánt, gondozni is kell azt, mint a jó kertésznek, fenn kell tartani az életkörülményeket a baktériumok számára. Akik pedig netán attól félnek, hogy a trágyával locsolt komposzt bántaná az orrukat, azok számára igazán megnyugtató lehet, hogy szó sincs ilyenről. Sőt, inkább az eső utáni erdőhöz hasonlítható az, amit érzünk.

forrás:.heol.hu

Elhunyt Radnóti Miklós költő özvegye

Elhunyt Radnóti Miklós költő özvegye, Gyarmati Fanni – közölte a fővárosi XIII. kerületi önkormányzatának sajtóreferense szombaton.

Gyarmati Fannit életének 102. évében, szombat hajnalban érte a halál – mondta Gellért Lajos. Hozzátette, hogy Radnóti Miklós özvegyét a kerület saját halottjának tekinti.Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.

Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: “és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.

Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.

Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.

Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizve férje emlékét.

Az özvegy 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.

Irodalomtörténész: Gyarmati Fanni nem csak férje emlékét tartotta ébren

Az a tudat, hogy Radnóti özvegye él, hosszú évtizedek alatt önmagán túli jelentést kapott, Gyarmati Fanni a nyilvánosság előtti hallgatásával nemcsak férje emlékét tartotta ébren, hanem felhívta a figyelmet a fasizmus áldozataira és arra is, hogy a fasizmus bármikor visszatérhet – mondta Ferencz Győző irodalomtörténész a szombaton elhunyt Gyarmati Fannira emlékezve.

Ferencz Győző, A Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője arról is beszélt, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolata az irodalom, az egyetemes emberi kultúra egyik nagy tragikus szerelmi története. “Rövid ideig tartó házasságuk életkísérlet volt, két szabad ember szövetsége, amely a másik lényének teljes szuverenitásán alapult” – mondta, hozzátéve, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasságát a szellemi alkotómunka jellemezte.

A József Attila-díjas költő, irodalomtörténész emlékeztetett arra, hogy Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl férjét. Mint mondta, Gyarmati Fanni Radnóti elhurcolása és meggyilkolása után új, önálló életet épített fel. Abban a korban szokatlan módon felnőtt fejjel végezte el az egyetemet: előbb középiskolai gyorsíró- majd orosztanár lett, később az akkori Színművészeti Főiskolán francia nyelvet tanított. Gyarmati Fanni emellett gondozta Radnóti Miklós költői hagyatékát, de a nyilvánosságtól teljesen elzárkózott.

Egyetlen interjút adott a Népszabadságnak 1962. január 21-én, abban azt mondta többi között, hogy “a fasizmus elnyelte az életünket”. Rádióban, tévében soha nem szólalt meg, mégis, “puszta létezésével érezhető volt súlyos jelenléte” – emelte ki Ferencz Győző, a Radnóti-filológia szakértője, az Osiris kiadónál megjelent kötetek szerkesztője, Gyarmati Fanni közeli ismerőse.

Emmi: a kormány és a tárca osztozik a gyászban

A kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) osztozik a gyászban, amelyet Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak az elvesztése jelent – tudatta a tárca kommunikációs főosztálya szombaton.

“Egyik legnagyobb költőnk hitvese azok közé tartozott, akik jelenlétükkel életben tartják a kegyetlen 20. század kollektív emlékezetét” – olvasható a minisztérium méltatásában. Mint írták, Gyarmati Fanni a magyar irodalom egyik leghíresebb múzsája volt, akinek Radnóti Miklós a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit írta.

A közlemény szerint kettejük összetartozása példa volt nem csak saját korukban, hanem példa a jelenben és példa lesz a jövő számára is. Bár a 20. század, a fajgyűlölő emberi gonoszság igazságtalanul és tragikus kegyetlenséggel szakította szét a két embert, Gyarmati Fanni élete végéig őrizte szerelmüket, s ápolta a meggyilkolt költő hagyatékát.

“Feladatunk, hogy most már helyette is ébren tartsuk Radnóti Miklós szellemi, erkölcsi örökségét, továbbadjuk a Nem tudhatom költőjének hazaszeretetét, s tragikus halálának üzenetét a következő nemzedékeknek. Gyarmati Fanni haláláig gyászolta Radnóti Miklóst. Mi most őt gyászoljuk. Nyugodjon békében!” – közölte az Emmi.

Legyőzte az Adidast a magyar feltaláló

Magyarország – Tizenkét évnyi pereskedés után legyőzte az Adidast Oroszi László, az irányítósávos futballcipő feltalálója.

 

– Hasonló helyzetben sok feltaláló feladja, de én elhatároztam, hogy a végsőkig elmegyek az igazamért – mondta el Oroszi, aki sok segítséget kapott Lantos Mihály szabadalmi ügyvivőtől. – Szerintem azzal sikerült fordítani, hogy minden tárgyalásra elmentem, csakis az igazat mondtam, és bizonyítékokkal támasztottam alá az állításaimat – tette hozzá.

Az úgynevezett irányítósávos futballcipő feltalálója, Oroszi László a Fővárosi Ítélőtáblán jogerősen megnyerte perét a multinacionális sportszergyártó cég, az Adidas ellen, szabadalombitorlás tárgyában. A feltaláló 12 éve harcolt az igazáért. Az ügy végére most csak részben került pont, hiszen kezdődik a kártérítési per – írja a feol.hu.

Január 30-án hirdette ki a Fővárosi Ítélőtábla az Oroszi László kontra adidas perben hozott jogerős ítéletét, miszerint a találmány szabadalmi jogait a multinacionális sportszergyártó cég a Precision és a Mania cipők esetében elbitorolta. Az ítélethirdetés után a felek megállapodtak abban, hogy peren kívül megpróbálnak megegyezni egymással a kártérítést illetően, de ez nem történt meg, ezért Oroszi László, és szabadalmi ügyvivője, Lantos Mihály – aki a szintén magyar találmány, az üvegbeton esetében sikeresen képviselte ügyfelét – elhatározták, hogy nyilvánosságra hozzák az ügyet.

Oroszi szerint ezzel az ítélettel kiderült az igazság. Erre 12 évig kellett várnia, és ez az időszak a feltalálói tevékenységét majdnem tönkre tette. Az adidas hihetetlen nagy összeggel lett gazdagabb, most pedig azt állítja, hogy ez a történet régen volt, és elévült. A pereskedés folyamán Oroszi szerint a multi a feltaláló kivéreztetésére spekulált, az erőfölényével és a befolyásával visszaélt, a védett magyar szellemi terméket teljesen kifejlesztett állapotában eltulajdonította, és ezzel a magyar futballnak is ártott.

undefined
Oroszi László az irányítósávos futballcipő feltalálója/ Fotó: MTI

A jogerős ítélet után már csak a kártérítési per van hátra. Oroszi László reméli, hogy ez nem tart hosszú ideig, és a bíróság méltányolja a teljesen új, innovatív magyar termék ellopását úgy, hogy az egy fillérjébe sem került az adidasnak, s a világon mindenütt értékesítette a találmányon alapuló termékeket.

Piszkos trükkök az orvosnál? Így ellenőrizheti, csalnak-e az adataival

Bár már 2006 óta ki lehet szűrni a fiktív kezeléseket, mégis előfordul, hogy kellemetlen meglepetés éri azt, aki megnézi, milyen orvosi – esetleg el nem végzett – kezeléseket számolnak el a TAJ-számára. Egy olvasónk példájából kiindulva megnéztük, mivel szembesül az, aki szeretné tudni, hogy trükköznek-e az azonosítójával, illetve mit tehet, ha visszaélést tapasztal.

Kiderült ugyanis, hogy egy olyan fogorvos, akinek magánrendelésén már egyszer járt, ám az akkori, egyszeri alkalommal elvégzett fogkőeltávolítás után nem ment vissza hozzá további kezelésekre, mindenféle kisebb-nagyobb beavatkozásokat elszámolt a TAJ-számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé. Amikor olvasónk ezt észrevette, személyesen felszólította az orvost, hogy hagyja abba a fiktív elszámolásokat, különben jelezni fogja az OEP felé. Az orvos – olvasónk elmondása szerint – fel is hagyott ezzel a tevékenységgel, de mint utólag kiderült, csak átmenetileg. Tavaly ugyanis ismét elkezdett a TAJ-számára olyan kezeléseket elszámolni, amit nem vett igénybe (hiszen soha nem tért vissza ehhez az orvoshoz) – ez az OEP elszámolásokban már több százezer forintra rúgott, és a betegútján eddig feltüntetett kezelések összköltségének mintegy felét tették ki. Olvasónk erre – ahogy azt az orvos felé jelezte is korábban – be akarta jelenteni észrevételeit az OEP-nek az Ügyfélkapu felületén.

Bejelenteni? – Egyszerű ez, kérem

Nagyon hamar kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű, bár az OEP a kérdésünkre válaszolva ezt nem ítélte bonyolultnak. Az intézmény szerint a “lekérdezési felületen megfelelően és jól használható módon működik a bejelentési lehetőség, nagyobb informatikai képzettséget nem igényel, mint maga az ügyfélkapu vagy az OEP TAJ alapú elektronikus szolgáltatásainak használata” – egy gombnyomással elküldhető a panasz. Olvasónk esetében azonban nem ez történt: az elküldés után visszadobta a rendszer a kezdőoldalra és semmilyen visszajelzést nem adott arról, hogy sikeres volt-e egyáltalán a bejelentés. Próbálkozását néhány kísérlet után feladta.

Az OEP szerint a rendszer 2006-os indítása óta 314 030 fő kérdezte le a betegéletútját, összesen 1 166 183 esetben, ebből a beérkezett ügyfélkapus panaszok száma az elmúlt 5 évben (2008-2013 között) azonban összesen csak 1780 volt. Miután ezt mi keveselltük, arra felvetésünkre, hogy ez nem adódhat-e esetleg rendszerhibából (az online felületen tett sikertelen bejelentésekből), az intézmény azt a választ adta: “az OEP-hez a biztosítottak a panaszbejelentésüket több módon is eljuttathatják – levélben, faxon, e-mailen -, az OEP honlap lakossági oldalán keresztül (“Írjon nekünk” rovat).” (Ennek megtalálása az oldalon szintén alapos kutakodást igényel, ugyanis ez már nem az ügyfélkapus oldal, hanem egy másik, az OEP honlapja, ahol nagyon apróbetűs és meglehetősen nehezen átlátható, eldugott menüpontokon keresztül juthatunk el egy, az ügyfélkapus felületen találhatóhoz hasonló, weblapon kitölthető üzenőfelülethez – de itt legalább már apró betűvel egy e-mail címre is bukkanunk, ha esetleg hiba lépne fel. Postai cím, telefon- és fax számot az oldal legalján találhatunk, utóbbi kettő központi számot takar…)

Mindezek ellenére az OEP lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a sikeresen beküldött panaszokat/megkereséseket elektronikus rendszer válogatja illetékességi szempontok szerint. Hiányos, konkrétumok nélküli bejelentések esetén az OEP illetékes területi szerve minden esetben felveszi a kapcsolatot a biztosítottal és kéri, hogy pontosítsa panaszát. Ha a vizsgálat lefolytatásához elegendő adat áll rendelkezésre, a beérkezett panaszbejelentéseket minden esetben kivizsgálják, viszont, ha az OEP-megkeresésre válasz nem érkezik, adatok hiányában a vizsgálatot nem tudják folytatni. Továbbá azt is hozzátették, hogy egy-egy egyedi esettől eltekintve nincs tudomásuk arról, hogy akadályba ütközne az online bejelentés.

Hogyan lehet megnézni, milyen kezeléseket számoltak el a TAJ-számunkra?
A betegút lekérdezése első próbálkozásra kalandos vállalkozás. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy e lehetőséggel csak azok tudnak élni, akik rendelkeznek ügyfélkapu regisztrációval. A legegyszerűbbnek tűnő elérhetőségi út a következő: az Ügyfélkapu oldalán a lap legalján lévő, “Belépés után elérhető szolgáltatások” címszó alatt ki kell keresni a “TAJ-szolgáltatásokat”, majd ezen az aloldalon keresztül a “Használom a szolgáltatást” sávra rákattintva lehet belépni az ügyfélkapuba, ahol megtalálható a “Betegéletút lekérdezése” opció.

magyarorszag.hu kormányzati portálon keresztül is lehet próbálkozni, de tapasztalataink szerint innen sokkal bonyolultabban lehet megtalálni ezt az opciót.

A betegút megtekintésére 2006 óta van lehetőség, a finanszírozási célból megküldött adatokat az OEP azok felvételétől számított 15 évig kezelheti, ám az 5 éven túli adatokra vonatkozóan jogkövetkezményekkel járó ellenőrzés lefolytatására az egészségpénztár részéről nincs lehetőség. A lekérdezés némi türelmet igényel, ugyanis a kívánt időszak lekérdezésének elindításakor feljövő üzenet, “…a lekérdezés folyamatban van, mely több percet is igénybe vehet”, nem téved. Tényleg percekbe telik, mire a hatalmas adatbázisból lekéri az adatokat a rendszer – sőt, úgy tűnik, hogy érdemes kisebb, 2-3 éves szakaszokban lekérni, mert a 2000-től lekérdezhető teljes időszakra vonatkozó keresés, előfodult, hogy semmilyen eredményt nem hozott ki esetünkben.
A kiadott lista alján található az az opció, ahol meg lehet tenni a bejelentést. Amennyiben ez nem működne megfelelően, ahogy azt az OEP lapunknak is jelezte, még faxon, telefonon és e-mailen is be lehet panaszt jelenteni, ám ehhez már az egészségpénztár honlapján kell kutakodni.

Hogyan ellenőrzik és mi a következménye?

Olvasónk története íródhatott volna nem sokkal a betegéletút lekérdezését lehetővé tevő szolgáltatás elindítását követően, 2006 táján, hiszen ez az eset szinte szó szerint megegyezik egy 2007-ben a Magyar Narancs által megírt esettel, az azonban úgy tűnik azóta sem változott, hogy az egyezés ellenére továbbra sem ez a típusú trükközés a jellemző az egészségügyre – az intézmények finanszírozási problémáit okozó pénzhiányból fakadó kényszerlépések sokkal inkább abban testesülnek meg, hogy a valóban kezelt páciensek kórlapján az elvégzett kezelések esetén “szalad meg a ceruza”. Ezt igazolta a mi házi felmérésünk is: kollégáink körében nem volt jellemző, hogy fiktív páciensként számoltak volna el fiktív kezeléseket, sőt, a Magyar Narancs által felvázolt 2007-es képhez képest az sem volt jellemző, hogy a ténylegesen elvégzett kezelések között könnyen kiszúrható fiktív tételek szerepeltek volna.

Az OEP lapunkhoz eljuttatott válasza szerint valamennyi bejelentést kivizsgálnak. Szükség esetén helyszíni ellenőrzést is tartanak, ilyenkor bekérik az adott napon a megnevezett orvosnál megjelent biztosítottak dokumentációját és ellenőrzik a bejelentő által mondottakat, a szolgáltatók törvényben is rögzített, szigorú dokumentációs kötelezettségeinek a teljesítését. A feltárt eltérések széles skálán mozoghatnak: előfordulhat, hogy a bejelentő (adott TAJ) valóban nem kapott ellátást a megadott időpontban és helyszínen, és/vagy semmilyen dokumentáció nem támasztja alá a megjelenését, de fény derülhet egyszerű véletlen TAJ elütésre is. Volt arra is példa, hogy a beteg bár igénybe vette az ellátást, csak éppen egy másik telephelyen, és a címet tudta rosszul.

Az ellenőrzés a szakmai és finanszírozási szabályok, és a szerződésben rögzített feltételek mentén történik, a meglévő dokumentációk alapján, szükség esetén további esetekre kiterjesztve, akár a betegek bevonásával, nyilatkoztatásával – írta az OEP.  Minden esetben készül jegyzőkönyv az ellenőrzés tételes megállapításairól. Ezek alapján döntenek a további intézkedésekről, az adatkorrekció, esetleges szankció szükségességéről.

Csak egyszerű elgépelés

Leggyakoribb panaszok
  • járóbeteg megjelenéssel és/vagy ellátással kapcsolatos kifogás
  • háziorvossal kapcsolatos panasz (háziorvos váltás, nem ő a tényleges háziorvosa stb.)
  • fogászati panasz (kifogásolt fogtömések száma, meg nem történt fogászati beavatkozások)
  • gyógyfürdő szolgáltatások (nem volt ott biztosított)
  • gyógyszerfelírások (nem ismeri a doktort, nem írt fel neki olyan vényt)

Az egészségbiztosító adatai szerint az elmúlt öt év 1780 bejelentésének mintegy 90 százaléka egyszerű adminisztrációs hibának bizonyult az ellenőrzésnél. Vagyis az ellátás valóban megtörtént, de a kórházban, vagy a rendelőben a TAJ számot tévesen rögzítették, “elgépelték”. Ilyenkor a szolgáltatónak korrigálnia kell a hibás adatot.

Az esetek minimális hányadában került sor fiktív, ellátás nélküli elszámolásra – állította az egészségbiztosító. Ebben az esetben az OEP visszavonja a szolgáltatótól a finanszírozás összegét. (Bár az ügyfelek több mint tíz évre visszamenőleg látják az ellátásokat, a hatályos jogszabályok alapján az OEP csak az elszámolást követő öt éven belül tud érdemben intézkedni!) Előfordul, hogy a beteg valóban nem járt az adott szolgáltatónál, csak a leletei, ha például a laborvizsgálathoz kizárólag a levett vér elemzését végezte az adott intézmény – írta válaszában az egészségbiztosító.

Mennyi jogosulatlan támogatást vontak vissza?

Arra a kérdésünkre, hogy a vizsgálatok eredményeként hány forint OEP finanszírozást vontak vissza a szolgáltatóktól évente és ez évekre lebontva hány esethez kapcsolódik, nem kaptunk érdemi választ. Az OEP mindössze annyit közölt lapunkkal, hogy a betegéletutas ügy kapcsán megállapított szankció, amennyiben az ellenőrzés valóban fiktív elszámolást tár fel, esetenként mintegy 5-10 ezer forint körül mozog.

Az elszámolt fiktív támogatás megtérítésével kapcsolatban az ezt szabályozó az Ebtv. 37.§-át idézték. Ez a jogszabály ad ugyanis lehetőséget a kiutalt finanszírozási összeg és/vagy az elszámolt tb-támogatás 150 százalékos visszafizettetésére. (A 2007-es Magyar Narancs cikkben még az szerepelt, hogy az ellenőrzéseket követően az OEP minden évben több százmillió forint jogosulatlanul felvett támogatást vont vissza – 2006-ban például 1,1 milliárdot.) Arról is rendelkezik, hogy a finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa el nem végzett ellátás keretében gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást rendel.

Az ellenőrzés kapcsán megjegyezték, hogy a megalapozott panaszokat “kitakarják” a betegéletútból, azaz a további lekérdezések során már nem lesznek láthatóak.

Változás az adatkezelésben
Ez év január elsejétől változtak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény orvosi adatkezelésre vonatkozó szabályai – olvasható az OEP honlapján közzétett tájékoztatásban. A módosított szabályozás értelmében a kezelést végző orvos jogosult áttekinteni az OEP adatbázisában, hogy az általa ellátott biztosítottak mikor, hol és milyen típusú egészségügyi ellátásokat vettek igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére. Ettől a szabályozástól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a beteg írásban jelzi az OEP illetékes hivatala felé, hogy tiltakozik az ellen, hogy az orvosai ezekhez az adatokhoz hozzáférjenek. Amennyiben valaki élni szeretne az adatlekérés megtiltásával, az OEP honlapján elérhető dokumentumot kitöltve kell eljuttatni az OEP a biztosított lakhelye szerint illetékes területi hivatalához.

forrás:napi.hu

Elbukik a magyar pálinkaforradalom az Európai Bíróságon?

A Magyar Nemzet információja szerint az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében. Az Európai Bizottság tavaly február 21-én határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt.

A lap uniós forrásból úgy értesült, hogy a bíróság mindenképpen elmeszeli majd Magyarországot, vagyis kimondhatják, azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évente 50 liternél kevesebb pálinkát főznek. Úgy tudják, a Nemzetgazdasági Minisztérium már keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel Magyarország valahogy megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét – írja az Index.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy véli, a kormány 2010-es intézkedése a házi pálinkafőzést a minőség irányába mozdította el.

Így kaphatunk vissza 130.000 Ft-ot a NAV-tól

A 2014. január 1-én életbe lépett új adójogszabályok egy új lehetőséget kínálnak számunkra, hogy befizetett adónkról rendelkezzünk, méghozzá úgy, hogy az a saját zsebünkbe vándoroljon vissza! Nézzük, hogyan lehetséges mindez!

A kedvezőtlen demográfiai tendenciák Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugdíj-ellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás (azaz az állam) terheit.

2014 januártól az adókedvezmény nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztésével megvalósult a nyugdíj-előtakarékossági termékek versenysemleges adózása. Ez a rendkívül kedvező változás várhatóan hozzájárul a nyugdíjbiztosítások széles körű elterjedéséhez, ezen keresztül a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez.

Mivel a jogalkotó felismerte a nyugdíj-célú megtakarítások jelentőségét, így egy nyugdíjbiztosítással az idén január 1-jén életbe lépett új adójogszabályok valamennyi előnyét kihasználhatjuk!

Nézzük hogyan!

2014. január 1-től a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 %-a visszajár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként, a befizetőnek. A kedvezmény legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és fő szabályként a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe. A törvény kimondja, hogy az ennél korábban kötött szerződésekre, azok módosításával sem alkalmazható a kedvezmény.

Mit is jelent mindez a számok nyelvén?

Amennyiben Ön rendelkezik nyugdíjbiztosítással, melyre éves szinten 650.000 Ft-ot helyezett el (természetesen kisebb összeg is elhelyezhető, de példánkban a törvény kínálta maximális értékkel számolunk), akkor Ön éves adóbevallásában 130.000 Ft adókedvezményre válik jogosulttá, melyet a NAV 30 napon belül átutal az Ön nyugdíj biztosítási számlájára.

forrás: profitline.hu

Egyre több embert érint: milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

Május 1-jéig fizethetik be elmaradt adójukat azok, akik üzletszerűen kereskedtek az internetes aukciós oldalakon az elmúlt években. A Kúria ugyanis tavaly év végén kimondta, hogy rájuk is vonatkoznak az áfaszabályok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint azok, akik nem üzletszerűen értékesítenek – vagyis például megunt holmijaikat adják el – továbbra is adómentesen árulhatnak évi 600 ezer forintos bevételig.

Lőrincz Eszter évek óta rendszeresen kereskedik internetes aukciós oldalakon. A legtöbbször megunt holmiját árulja jövedelem-kiegészítésként.„Körülbelül 2008 nyarán kezdtem el abból a célból (kereskedni), hogy pénzhez jussak. Eladtam és vásároltam is természetesen, elég sokféle dolgot, általában ruhákat, ékszereket, ilyesmit” – mondta elLőrincz Eszter szerdán a Híradónak.

Az aukciós portáloknak becslések szerint kétmillió felhasználójuk van. A legtöbben saját feleslegessé vált tárgyaikat árulják. Ez évi 600 ezer forintos bevételig továbbra is adómentes.Vannak azonban olyanok is, akik – bár magánszemélyek – üzletszerűen értékesítenek. Azaz például egy-egy termékből több tucatot kínálnak egyszerre. Nekik – a Kúria tavaly év végi jogegységi döntése alapján – áfát kell fizetniük az eladásaik után. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 1-jéig adott haladékot az elmaradt adó befizetésére. Aki ezt nem teszi meg, akár milliós bírságra is számíthat.

„Egyrészt ki kell váltania visszamenőleg az adószámot, hiszen csak adószámmal lehet gazdasági tevékenységet folytatni. Másrészt pedig a személyi jövedelemadó bevallását önellenőrzéssel kell javítania” – tudatta Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense.

Angyal József okleveles adószakértő szerint számlák és bizonylatok hiányában azonban az érintettek nem tudnak utólagosan áfabevallást készíteni.

„Olyan kötelezettséget próbál most előírni visszamenőlegesen az adóhatóság, hogy a magánszemélyek május 1-jéig önként, dalolva vallják be az áfát, ami egyszerűen teljesíthetetlen” – állapította meg a szakértő.

A NAV az internetes kereskedelemben részt vevők ellenőrzésekor tavaly 173 millió forint mulasztási bírságot szabott ki. Ez több mint tízszer annyi, mint 2012-ben.

Kidobták az uniós zászlókat a Parlament ablakán

A reggeli PM-es lufieregetős akció után újabb esemény zavarta meg a parlament ebben a ciklusban utolsó plenáris ülését. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő és Lenhardt Balázs volt jobbikos, most független honatya leszedte, kivitte a folyosóra, és kidobta az ablakon a parlamenti ülésteremben található két uniós zászlót.

Mielőtt Gaudi-Nagy kihajította volna a zászlókat, azt mondta, hogy „megvédi a szabadságot”, szerinte ugyanis az Európai Unió gyarmatosította Magyarországot, és mára kiderült, hogy hazug feltételekkel kényszerítettek minket az EU-ba, ezért szakítani kell vele.

Azt kérte, hogy mindenki kövesse a példáját, és aki csak teheti, szedje le a közintézményekről, az iskolákról és az óvodákról az uniós zászlókat. Ezután a képviselő kinyitotta az ablakot, kikiabálta a lent dolgozó munkásoknak, hogy „Vigyázzanak, veszélyes tárgy! Éljen a szabadság, éljen a haza!”, majd ledobta a zászlókat.

A gyors akcióra a teremőrök nem tudtak időben reagálni, pedig az LMP-s Osztolykán Ágnes a folyosón azonnal jelezte, hogy megy szólni nekik.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak!!!

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: “eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS-kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal.

Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségnél kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet.

Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint
mi.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak

A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják.

Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespeare-t szoktam idézni. Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: “hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este”. Ennek az embernek teljesen igaza van. Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.

Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról. Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: “eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.

A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithő monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak.

Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpátmedencébe, mert más választásuk nem volt.

Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára

Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.

A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni. Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami
közhelyet mondtam.

Azt mondta: “amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük.”

Olasz kollégám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet.
Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?

A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak- Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe.

361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebbıl ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.

Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.

A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz

Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz
történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.

Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.

Széchenyi írta a naplójában: “minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek”. Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.

Atilla, az első évezred legnagyobb embere

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzısök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsóoldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: “te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!” És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert “te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem.” Az első évezred legnagyobb embere volt.

Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.

Háromezer éves magyar szakácskönyv

A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.

Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.

A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tőtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a “Magyar” “Tudományos” Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.

Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.

Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk

Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.

Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből
etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.

De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban! Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak

.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!

1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.

Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.

Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.

…Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…

Írta:Kiszely István

Legfrissebb cikkek

Close

A magyarokoldala.com sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. Tudjon meg többet...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close