Home UTAZÁS Egy magyar falu, amelynek a világ minden tájáról csodájára járnak

Egy magyar falu, amelynek a világ minden tájáról csodájára járnak

SHARE

Miközben több önkormányzat is a fennmaradásáért küzd, a kis Zala megyei falu, Nagypáli csodát tett az elmúlt 15 évben. Elmondható, hogy szinte mindent máshogy csináltak, mint a hozzájuk hasonló települések. Nem eladták, hanem bővítették a falu vagyonát, tulajdonképpen már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. Mostanra csaknem megduplázták a lakosság létszámát.

Az új polgármesterrel jött a fellendülés

„A Zalaegerszegtől mintegy nyolc kilométerre elhelyezkedő Nagypáli újkori sikertörténete 1996 novemberében kezdődött: időközi választáson ekkor lett a 272 lelkes falu első embere Köcse Tibor. Az új polgármester rövid helyzetelemzés, a fejlesztési lehetőségek feltérképezése után megalkotta a Nagypáli zöldút programot, mely azóta is iránytű a falu számára. A faluvezető a siker kulcsának a lakosságszám növelését tartotta, így született meg egy lakópark megépítésének gondolata. Felismerték, hogy az embereket valahogy oda is kell csábítani. Ez volt minden további fejlesztés alapja – mondja a polgármester.

„Megújuló energiás” lakóparképítés biogázerőművel

A cél az volt, hogy a magyar falu hagyományait megőrizve európai színvonalra fejlesszék Nagypálit. A turizmus erősítésével és a megújuló energia felhasználásával egy fenntartható, élhető és jól működő települést kívántak létrehozni. Ennek köszönhetően mostanra Nagypáli egy 482 lakosú, fiatalodó ökofalu. Elérték, hogy az önkormányzati épületek energiaigényének 70 százalékát megújulókból fedezzék. Új címerrelis gazdagodtak, mely utal Nagypáli megújulására és a bioenergia hasznosítására.

A gazdasági program alapja a lakóparképítés volt, erre a falu méretével csaknem megegyező nagyságú területet jelöltek ki. 110 házat akartak építeni, melyekhezfalufűtőművet álmodtak meg. Mivel a vártnál gyorsabb ütemben keltek el a házak, így erre nem maradt idő, ezért a faluval együtt ide is bevezették a gázt. Ez azonban csak ideiglenes állapot: a terv egy biogázerőmű, ahonnan nemcsak hőt, de áramot is táplálnának a rendszerbe, ezzel lényegesen csökkentve a rezsiköltségeket. A céljuk az, hogy csak megújuló energiát használjanak.

Amikor minden önkormányzat eladott, ők földet és erdőt vásároltak

Rengeteget pályáznak, ennek köszönhetően öt éve működésbe helyeztek egy bioszolár fűtőművet, de vannak napkollektoraik és napelemtelepeik is. Kísérleti jelleggel két hektáron energiafűzet telepítettek, jövőre már egy részéből szaporítanak is. A közösségi ház bővítésénél pedig egy önműködő faaprítékos kazánt szerelnek be – ami a két kézi táplálásút váltja fel. Ehhez az aprófát saját erdeikből termelik ki. Köcse Tibor külön kihangsúlyozta, hogy mindig a legújabb technológiákat alkalmazzák, ráadásulamikor minden önkormányzat eladott, ők vásároltak: földet és erdőt vettek. A pályáztatásnak azonban meg kell teremteni az alapját. Az önrészeket főként ingatlanfejlesztésből, a lakótelep bővítéséből, valamint a megtérülő beruházásokból szerzik. Sokat spórolnak a rezsin – energiaszámlájuk harmadára esett vissza. A fejlődést továbbá azzal fokozták, hogy  megszüntették fokozatosan az iparűzési adót, mely munkahelyeket is teremtett, hiszen ma már több mint negyven vállalkozás működik Nagypáliban, télen pedig egy logisztikai központot is átadtak.

Fontos számukra a helyes gondolkodásmód terjesztése

Fontosnak tartjuk, hogy ismertté tegyük ezt a gondolkodásmódot. Közös jövőnk, gyermekeink jövője is ezen múlik. A polgármester azt vallja, hogy a környezetszennyezés egyre nagyobb gond, ez ellen pedig helyben is lehet mit tenni. Hogy ezt megmutassák, építettek egy innovációs centrumot, amely a nemzetközi megújuló témaút egyik állomásaként Magyarországról és külföldről is számos érdeklődőt vonz. A látogatók itt megismerkedhetnek a legújabb műszaki alkalmazásokkal. Nem az a céljuk, hogy lefölözzék a hasznot, hanem hogy terjesszék a technikát, hiszen közös érdek a jó levegő – teszi hozzá a polgármester.

Büntetés helyett érvek

A polgármester szerint  mindenkivel sikerült megértetni, hogy közös érdek a rendezett utcakép vagy például a jó levegő. Ezért aztán a faluban tilos a tűzgyújtás. „Megértettük az emberekkel, nem rögtön büntettünk. A megbüntetett emberből közösségi ember már nem lesz, haragudni fog a polgármesterre, a képviselőkre” – vázolja a szemléletformálás módszerét a faluvezető.

„Köcse Tibor vallja, hogy beszélni kell az emberekkel, tájékoztató leveleket küldeni nekik, kielemezni a bajokat. Így sikerült meggyőzniük a lakókat, hogy ne hagyják parlagon a földjüket, inkább ültessenek oda az önkormányzat által ingyen felajánlott energiafűzet, amiből aztán 1-2 hónapig fűthetnek. (Segítenek szélgenerátorokra vagy napelemekre is pályázni.) Másokat őshonos állatok, rackák és szürkemarhák tartására vettek rá, amitől csendesebb is lett a falu – hiszen így ők végzik el a fűnyíró dolgát. De példát is mutat az önkormányzat: azzal hogy rendezetten tartja a közös területeket, a lakók is kedvet kapnak hozzá, így az utcákat ma már ők nyírják.”

A közfoglalkoztatás lehetőségét is igyekeznek kihasználni a fejlesztéseknél, így egyrészt értelmes munkát tudnak adni az embereknek, másrészt jóval olcsóbban kijönnek – mondja Köcse Tibor. Mikor nincs más munka, a közmunkások térköveket gyártanak – vettek hozzá sablonokat –, amit később fölhasználnak vagy értékesítenek.

Munka és szórakozás

A polgármester az öko-megoldások, a munkahelyteremtés mellett a közösségépítést is kiemelkedően fontosnak tartja. A polgármester is csak 1994-ben lett nagypáli lakos, így saját példáján tapasztalta, milyen fontos a beilleszkedés, illetve az, hogy úgymond, ne csak aludni járjanak haza az emberek. Ezért sok programot szerveznek, melyekbe a lakóparkban élőket is bevonják. „Így történt, hogy idén 70-80 ember állította a májusfát, de rendeztek szelídgesztenye-sütést is. Legnagyobb rendezvényük pedig a nagypáli fesztivál, melynek része egy megújuló szakmai nap is.”

„A szórakozás mellett legalább ilyen fontos a közös munka – vallja a polgármester. Így aztán a templomot is – amennyire lehetséges volt – társadalmi munkában újították föl. „Mindig ott volt 30-40 ember, akik közösen alkottak, beszélgettek, nótázgattak. Ezekről az alkalmakról mindenki feltöltődve távozott, egy hetvenéves bácsi például meghatottan mesélte, hogy milyen jól érezte magát, hogy a fiatalokkal megismerkedhetett” – teszi hozzá Köcse Tibor.”

Nagypáli tehát remek példája annak, hogyan lehet egy élhető és környezetbarát települést kialakítani megfelelő gondolkodással és az elérhető legkorszerűbb technikák kihasználásával úgy, hogy védjük környezetünket és megteremtjük a jövőt gyermekeink számára.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot.

 

forrás: felsofokon.hu