Home SIKERSZTORIK A magyar származású feltaláló annyit keresett, mint az Egyesült Államok elnöke

A magyar származású feltaláló annyit keresett, mint az Egyesült Államok elnöke

SHARE

1905-ben heti 20 dollárral kezdte, a Ford T sikere után annyit keresett, mint az amerikai elnök – Galamb József, az amerikai autógyártás ikonja. A modellt egy nemzetközi szakzsűri szavazása során a 20. század autójává választották.

 

 

 

 

A Ford T – becenevén Bádog Böske – nem ismert akadályt. Megfizethető volt, egyszerű és népszerű. 1908 és 1927 között több mint 15 millió darabot gyártottak belőle. Az első népautó sikeréhez egy magyar mérnök, a 60 éve elhunyt Galamb József zsenialitása is kellett.

Egymásra találtak

Ford kitűnő menedzser volt, tudta, hogyan akar pénzt keresni, mennyi autót akar eladni, a magyar szakember pedig meg tudta tervezni a járművet. Makón, szülővárosában két működő T-modell is található. Az egyik, amelyen még a festés is eredeti, Amerikából került ide. Egy magyar származású férfi tulajdonában volt, aki, amikor megtudta, hogy autó Makóra kerül, nagyon boldog volt.

Ford konstruktőreként

Galamb József második szobra: a róla elnevezett iskola aulájában található, Borsi Sándor munkája.

A Ford Motor Companynál 1905. december 11-én kezdett dolgozni mint műszaki rajzoló. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers szállította. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltóés a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történősorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle.[2] 2000-ben 100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon.

1911-ben, majd 1913-ban is hazalátogatott Makóra. A gyár főkonstruktőre, később főmérnöke és igazgatója lett. 1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. Elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. Belőle hat darabot küldött szülővárosába testvéreinek, akik nem csak dolgoztak vele, hanem egyúttal propagálták is a Ford-járműveket, és családi céget alapítottak. A telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt (az épületet emléktáblával jelölte meg a makói városvezetés), autókat, traktorokat, alkatrészeket forgalmaztak, amik Fiumén keresztül érkeztek ide. A növekvő kereslet hatására később Békéscsabán is lerakatot alapítottak, ahol 35 szerelő dolgozott. Ugyanebben az évben kapta meg Galamb József az amerikai állampolgárságot. 1917-ben megnősült, Dorotty Beckhammel közös házasságukból két leány, Clair (*1918) és Gloria (*1927) született.

4e43ee649cff9

1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Részt vett a V-8 modell kialakításában, pályamunkás vagonokat és teherautókat is tervezett. A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt idehaza. A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el. Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb évi fizetése 75 000 dollár volt – ennyit keresett az Egyesült Államok elnöke is.